Az életben sokszor jön el a pillanat, mikor bocsánatot kell kérnünk valakitől. Sokszor érezhetjük azonban úgy, hogy ezek a bocsánatkérések nem őszinték és nem szívből jönnek, csupán a formalitások megőrzése végett mondjuk. Ha pedig valaki bocsánatot kér, de nem vállalja a felelősséget a tetteiért, akkor az egy „hamis-bocsánatkérés”.
A Bright Side érdeklődik az ilyen esetek iránt, ezért keresett is néhány példát, hogy szemléltesse ezeket a „hamis-bocsánatkéréseket”.
1. „Mindent eltúlzol!”
A bocsánatkérés itt csak formalitás, ráadásul még bűntudatot is keltenek benned, mert azt éreztetik, hogy túlreagálod a helyzetet. „Ők mindent jól csináltak, csak veled van a gond!”
2.„Persze, a te problémáid sokkal fontosabbak!”
Ebben a helyzetben a bocsánatkérés átértékeli a társalgást. Az őszintének tűnő hangnem helyett sokkal inkább az irónia és a megvetés uralkodik. A bocsánatkérő nem tiszteli a határaidat és a magánéletedet és próbál manipulálni, hogy az ő akarata érvényesülhessen.
3. „Csak vicceltem”, ami azonnal semlegessé tesz minden bántást.
Biztos te is voltál már olyan helyzetben, mikor valaki mondott valami bántót, majd azzal takarózott, hogy csak viccelt. Ugyanakkor ezek a megjegyzések igenis sértőek, és egy egyszerű kibúvó, mint a „csak vicceltem”, nem nyújt feloldozást és megkönnyebbülést. Utána még órákig ezen fog kattogni az agyad.
4. Formális bocsánatkérés
Ez a bocsánatkérés egy kibúvó. Lényegében azt jelenti, hogy „Ha megbántottalak, akkor sajnálom, de ha nem bántottalak meg, akkor nem sajnálom”. Ez egy kellemetlen szituációt eredményez, mivel a formális bocsánatkérés elhangzott, de a rossz érzés az elhangzottak miatt megmarad.
5. „Mindig bocsánatot kérek emiatt”
Amikor valaki ezt mondja, a bocsánatkérés nem őszinte. Ezt „deja-vu bocsánatkérésnek” nevezik, hiszen az eset már korábban is megtörtént, de nem könnyebbülsz meg tőle, mert tudod, hogy úgy sem gondolja komolyan.
6. Ha valaki azt mondja, hogy „talán”, az nem az őszinteségre vall.
A „talán”, „esetleg”, „lehet”, mind olyan szavak, amelyeknek nem szabad elhangzania egy bocsánatkéréskor. Ezzel ugyanis azt fejezzük ki, hogy a másik ember érzései nem is annyira fontosak, mint a bocsánatkérés formális megléte.
7. „Ne haragudj, de tudod, hogy…”
Ez a bocsánatkérés inkább egy kibúvó egy kellemetlen szituáció alól. Meg se próbálja megérteni a másik fél érzéseit, csak arra játszik, hogy minél hamarabb más irányba terelődjön a téma.
8. „Csak akkor kérek bocsánatot, ha…”
A problémamegoldásnak ez a módszere egyáltalán nem egy bocsánatkérés. Ez inkább egy zsarolási módszer, ahol a sértődött fél el akarja érni a célját, semmiféle megbánás nincs ebben a bocsánatkérésben.
9. Azért kérsz bocsánatot, mert valaki megkért rá.
Ez a megoldás egy elég gyerekes szituáció. Ezt a kifejezést, hogy valaki azt monda, gyerekek szokták használni, mikor a szüleik arra tanítják őket, hogy mi a helyes és mi nem. Gyakran átragad viszont a felnőttkorba is, ahol szemernyi megbánás nélkül vagyunk képesek azt mondani, hogy sajnáljuk, mert valaki azt mondta.
10. „Sajnálok minden rosszat, amit veled tettem.”
A „Sajnálok mindent!” egy olyan megoldás, amikor a bocsánatkérő fél meg se próbálja átgondolni, hogy pontosan mivel is bántott meg, mert egyszerűbb mindenért elnézést kérni. Nem vállalják a felelősséget a konkrét tetteikért, de a látszatát keltik annak, hogy megbánták. Ezzel csak azt fejezik ki, hogy fogalmuk sincs arról, mivel is bántottak meg.
11. „Elég már…”
Ez egy kényszerített bocsánatkérés, amit nem tud komolyan venni egyik fél sem. A bocsánatkérés itt inkább csak arra irányul, hogy lezárjon egy kellemetlen, kínos beszélgetést. Néha arra jó, hogy megvédi az embert a támadásoktól.
12. „Megbántam, hogy…”
Az ilyen és ehhez hasonló megjegyzésekkel csak rád akarják hárítani a felelősséget, mintha a te hibád lenne, amiért rosszul érintett az, amit mondtak. Mégis gyakran történik, amikor bántó dolgot mondanak az embernek és így próbálnak kibújni a megbánás alól.
Neked már volt részed hamis-bocsánatkérésekben?
Ezt is nézd meg!
