Azt mondogatta: ”Mi értelme van az életnek? Csak ülök itt és nem csinálok semmit.” Néhány hónappal később a dél-afrikai Johanna Mazibuko 128 éves korában elhunyt, és ezzel ő lett a ”világ legidősebb nője”. Íme egy betekintés az ő lenyűgöző, 3 évszázadon átívelő útjába.
Békés élete volt.
A közeli ismerősei szerint Mazibuko személyazonosító okmányai alapján 1894. május 11-én született. Egy kukoricafarmon nőtt fel, és soha nem járt iskolába. Nem tudott írni és olvasni.
Mazibuko 12 gyermek közül a legidősebb volt, és a legfiatalabb testvérei közül 3 még mindig él.
„Olyan jól éltünk a tanyákon” – mesélte gyermekkoráról egy interjúban. „Egészségesen nőttem fel, főleg friss tejet és vadspenótot ettem. Most modern ételeket eszem. Hozzászoktam, de hiányzik az az étel, amin felnőttem”.
Néhány gyermeke még mindig él.
Bár a pontos dátumra nem emlékszik, Mazibuko hozzáment egy idősebb özvegyemberhez, akinek tehenei voltak, és ő vajat készített. Boldog életet élt vele, és azt mondta: „Biztosított róla, hogy semmiben ne szenvedjek hiányt”.
A házaspárnak 7 gyermeke született, akik közül 2 még mindig él. Több mint 50 unokája és dédunokája van.
Azon tűnődött, mi értelme van a létezésének.
Néhány héttel a halála előtt Johannát kórházba vitték, ahol agyvérzéssel kezelték. Két hét múlva hazaengedték, és 3 nappal később otthonában hunyt el.
Éppen tavaly, a 128. születésnapján mondta egy interjúban: „Elképesztő, hogy ennyi év után miért vagyok még mindig itt. Miért vagyok még mindig itt? Az emberek körülöttem már meghaltak”.
Mondanom sem kell, hogy Johanna Mazibuko lenyűgöző életet élt, és jelentős történelmi események idején is jelen volt. Emléke biztosan tovább él majd a sok generáción keresztül, amelyet hátrahagyott.
Ezt is nézd meg!
