in

18 népszerű tévhit, amit valójában mindannyian rosszul tudunk

Sok olyan tévhit kering a köztudatban, ami annyira beleivódott a mindennapjainkba, hogy szinte mindenki vakon elhiszi azokat. Most néhány ilyen közismert, és egyben téves tényről rántjuk le a leplet:

Bár sokan azt hinnénk, a banán valójában nem pálmafán, hanem az egymásra borult leveleiből kialakult áltörzsén terem. Ha pedig itt tartunk: a banán, mint olyan, bogyós termésnek számít.

A farkasok valójában nem csak teliholdkor vonyítanak, ez is pusztán csak egy elterjedt tévhit.

Az iránytű nyílja egyáltalán nem az Északi-sarkra mutat. Az iránytű a Föld mágneses pólusának északi pontjára mutat, mely folyamatosan változik.

A ketchup kezdetben egyáltalán nem paradicsomszósz volt. Valószínűleg az időszámításunk előtti 3. században találták fel, Kínában, és egészen a 19. századig egyáltalán nem is tartalmazott paradicsomot.

Az évszakok kialakulásának és váltakozásának nem csak a a Föld Nap körüli mozgása az oka, valójában a Föld tengelyferdeségének az egyik következménye.

Mindenki tudja, hogy mi emberek, mindig csak egy adott oldalát látjuk a Holdnak innen a Földről. Az azonban egyáltalán nem igaz, hogy a Holdnak van „sötét” oldala. Miután a Hold együtt forog a Földdel, ezért a Holdnak is minden oldalát éri a napsütés, ugyanúgy, mint a Földnek.

A mai diákok már több óceánról tanulnak, mint mi tanultunk annak idején. Nem, természetesen nem alakult ki új óceán a Földön, de a tudósok rájöttek, hogy valahogy el kell különíteniük az Antarktisz környékén található, egyébként eltérő tulajdonsággal bíró vizeket a Föld többi óceánjától ezért létrejött a Déli-óceán.

Az agyunk egyáltalán nem „pihen” alvás közben, csak eltérő területeken végez tevékenységeket, mint amikor ébren vagyunk.

A mobiltelefonok tényleg a műholdak miatt működnek? Egyáltalán nem. Egy szám tárcsázása után a készülék megtalálja a legközelebbi bázisállomást, melynek a kezelőblokkja egy kábelen keresztül továbbítja a jelet egy távoli kapcsoló modulhoz és később ennek köszönhetően jön létre a hívó és fogadó fél közötti kapcsolat.

Elterjedt tévhit, hogy a piramisokat rabszolgák építették, ez azonban hatalmas tévedés. A piramisokat valójában fizetett munkások építették, akik pénzt és élelmet kaptak a munkájukért cserébe, ráadásul egészen jól megfizették őket.

Valójában nincs súlytalanság az űrben. Mindannyian láttunk már a Nemzetközi Űrállomáson lebegő űrhajósokat. Ez azonban egyáltalán nem azért következik be, mert nincs gravitázió az űrállomáson, sőt, valójában csak 10%-al kevesebb a gravitáció, mint a Földön. Az űrhajósok lebegésének oka az űrállomás folyamatos mozgásában keresendő, melynek köszönhetően az űrhajósok tulajdonképpen folyamatos szabadesésben vannak.

A Biblia valójában egyszer sem tesz említést a tiltott gyümölcs fajtájáról.

Mítosz: a bal agyfélteke felelős a logikáért, a jobb az érzelmekért.

Valójában az agyunk egyik félteke sem rendelkezik jól elkülöníthető képességgel, minden egyes gondolat és érzelem csakis a kettő kölcsönös együttműködésével születhet. Ez egy meglehetősen téves kísérlet eredményeképp maradt meg a köztudatban, amit Dr. Michael Gazzaniga végzett. A kísérletben az alanyoknak kártyákat kellett nézniük. A bal szemükkel egy olyan kártyát, amire az volt írva, hogy „piros”, a jobb szemükkel egy olyan kártyát, amire az volt írva, hogy „banán”. Ezután az volt a feladatuk, hogy rajzoljanak valamit a bal kezükkel, (amiről köztudott hogy a jobb agyfültekénk irányítja) az emberek pedig szinte kivétel nélkül banánt rajzoltak. Miután megkérdezték őket, hogy miért ezt választották, a legtöbben azt válaszolták, hogy azért, mert ezt volt a legkönnyebb lerajzolni a bal kezükkel. A tudósban ezután fogalmazódott meg a gondolat, miszerint a bal agyfélteke felelős a logikus gondolkodásért.

Mítosz: ha egy személynek álmában teszünk fel kérdéseket, akkor minden kérdésre igazat fog mondani.

Egy személy csak az alvás bizonyos fázisaiban képes válaszolni a kérdésekre, és a válaszok valószínűleg akkor is inkább az álmaihoz fognak kapcsolódni.

Mítosz: tilos helikopterrel közlekedni az Antarktiszon, mert a pingvinek megpróbálnak felnézni a helikopterre és eldőlnek.

Nincs helikopterrel kapcsolatos repülési tilalom az Antarktisz felett, mindenesetre az időjárási viszonyok meglehetősen veszélyesek. Ettől függetlenül mivel máshogy nem igen lehet közlekedni, általában a helikopter a legjellemzőbb közlekedési eszköz.

Mítosz: 1504-ben a híres Big Ben óratornyot börtönként használták.

Először is, a Big Ben nem egy torony, hanem a Westminster-palota harangja. Másodszor pedig 1859-ben épült, vagyis sokkal később, mint ahogy azt a népszerű tévhit állítja.

Mítosz: a Vénusz az óramutató járásával ellentétes irányban forog a Nap körül.

Épp ellenkezőleg: a Vénusz éppen az óramutató járásával megegyező irányban forog, és ez különbözteti meg őt a Naprendszer többi bolygójától, hasonlóan az Uránuszhoz.

Mítosz: a rövidlátás testmozgással gyógyítható.

Ez részben igaz, mivel a direkt erre a célra kifejlesztett gyakorlatok valóban képesek pozitív irányban befolyásolni a látásunkat, ám ez inkább a rövidlátás megelőzésében segít. Ha a rövidlátás már megkezdődött, akkor ezek a gyakorlatok sem tudnak már csodát tenni.

20 családi fotó, amely igazolja, hogy a természet egy igazi fénymásoló

7 szabály a NASA űrhajósaitól, amely segíteni fog abban, hogy kialudva ébredj