Az alábbi fotókat végig sem tudjuk nézni anélkül, hogy könnybe lábadnának tőlük a szemeink:
,,Öklöst, tesó!”
Azt hiszem, ezt nevezik féktelen örömnek.
Margaret Bekema-nak fiatal korában ott kellett hagynia az iskolát, hogy segíthesse a családját. Most, 97 éves korában végül mégis sikerült lediplomáznia.
,,A kisfiam először lát havat.”
Senki sem születik előítéletekkel.
Első futkározás a tengerparton.
Egy rosszul sikerült nap után nincs is jobb vigasz, mint az ember legjobb barátja.
Egy férfi, aki a célba érés előtt kézbe kapta a mozgáskorlátozott testvérét, és vele együtt futott be a célba.
,,12 év után elvesztettem a legjobb barátomat. Ez az utolsó képem róla.”
,,A nagypapám 40 év után újra találkozott az egyik tengerészgyalogos társával.”
,,A 2 hónapos babám 8,5 órát aludt az éjszaka. Ezt a képet ébredés után készítettem róla…”
,,A lányom és a macskája minden délután együtt sziesztáznak.”
A macsekot szemlátomást lenyűgözte, hogy milyen gyorsan lehet száguldozni egy autóban ülve… ?
A nagytesó nézi a kistesó első csókját.
Egy csalódott kutyus, akit az örökbefogadása másnapján mégis inkább visszahoztak a menhelyre.
A súlyos beteg kisfiú azt szerette volna, ha még egyszer személyesen is találkozhat a helyi állatkertben élő kedvenc zsiráfjával. A zsiráf is emlékezett rá, ezért odament hozzá és megpuszilta őt.
,,A kutyánk tölcsérrel a nyakán tért haza az állatorvostól, ami miatt roppant szomorú volt. A kisfiunk odament hozzá, és megpróbálta felvidítani.”
Egy elefánt-testvérpár, akik ormányukat összedugva búcsúzkodtak egymástól, mielőtt örökre szétválasztották volna őket.
,,A húgom barátja másik városba költözik. Az ő búcsújuk volt az egyik legédesebb (és egyben legszomorúbb) dolog, amit valaha láttam.”
Forrás: liked.hu
Ezt is nézd meg!
