A jó szülő mindent megtesz azért, hogy gyermeke boldogan és sikeresen nőjön fel. Mint kiderült, a barátság nemcsak az ember általános jólétében játszik kulcsszerepet, hanem elégedettséget hoz az emberek életébe, és még abban is segít, hogy tovább éljenek.
Mi úgy döntöttünk, hogy megnézzük, mit tehetnek a szülők annak érdekében, hogy gyermekeik jól boldoguljanak az élet e fontos területén.
1. A népszerűség különböző lehet.
Amikor az iskolai népszerűségre gondolunk, általában a „menő gyerekek” jutnak eszünkbe (gondoljunk csak Regina George-ra a Mean Girlsben), de ez csak egy típus – a státusz. Az iskolai hierarchiában feljebb jutni próbáló gyerekek és tinédzserek veszélyes tevékenységeket folytathatnak vagy agresszívek lehetnek – ráadásul a státuszmániások felnőve párkapcsolati problémákkal is küzdhetnek.
A népszerűség másik típusa a szimpatikus. Mitch Prinstein pszichológus szerint azok a gyerekek, akiket mások kedvelnek, csendesen vezetnek, segítenek másoknak és együttműködnek. Ez a fajta népszerűség, amely a jó személyközi kapcsolatokon alapul, később az életben is segít: kutatások szerint ezek a gyerekek felnőttként többet keresnek.
2. Gondoljon a saját tapasztalataira.
A szülők segíthetnek abban, hogy gyermekeik szerethetőbbé váljanak, mert ez a tulajdonság nagyrészt a nevelési stílusnak köszönhetően alakul ki. Először is, emlékezzünk vissza az iskolás évekre. Ha van valamilyen feldolgozatlan trauma, az negatívan befolyásolhatja a gyerekeinket. Tanulmányok azt mutatják, hogy azok a szülők, akiknek a tinédzserkorát ellenségeskedés jellemezte, nem nagyon veszik figyelembe a gyerekeik kapcsolatait, és nem avatkoznak be, ha szükséges.
Amit tehetsz: Elemezd a gyermek- és tinédzserkori kapcsolataidat. Ha magányosnak vagy szorongónak érezted magad, győződj meg róla, hogy feldolgoztad ezeket az érzéseket, hogy ne befolyásolják azt, ahogyan a gyermeked barátságaira tekintesz.
3. Óvatosan a kritikával.
Ha túlságosan kritikus a gyermekével szemben, az agresszívabbá teheti őt, és viselkedési problémákat okozhat. Ez a gyerekeket a társaik számára is kevésbé szimpatikussá teszi, mert rossz hatással van a kapcsolataikra. Mivel az olyan tulajdonságokat, mint a kedvesség és az együttműködési készség, a példaképektől vesszük át, jó ötlet, ha ezeket a mintákat mutatjuk ki abban, ahogyan másokkal bánunk.
Amit tehetsz: Próbáld meg a lehető legjobban kezelni a reakcióidat, amikor a gyermeked a közelben van, hogy elkerüld a haragot nemcsak feléjük, hanem más emberek felé is.
4. Az érzelmi önuralom kulcsfontosságú.
A tartalmasabb barátságok kialakításához a gyereknek jól kell tudnia kontrollálni az érzelmeit. Ez nem azt jelenti, hogy elfojtja őket, sőt, épp ellenkezőleg. A gyerekek akkor „színészkednek”, amikor ki akarnak fejezni valamit, de nem tudnak. Az empátia itt is sokat segít – így a gyerek megtanulja, hogy még ha egy érzés nem is jó, nem veszélyes, a szülei ott vannak, hogy meghallgassák és segítsenek neki.
Amit tehetsz: Tégy meg mindent, hogy gyermeked úgy érezze, meghallgatják, és segíts neki feldolgozni az átélt érzelmeket, különösen a negatívakat.
5. Egy kis beavatkozás nem árt.
Tanulmányok kimutatták, hogy a szülők bevonása a gyerekek barátságaiba jó és rossz eredményekkel is járhat. Például jó ötlet a kisebb gyerekeknek játszótársakat szervezni, de ahogy felnőnek, jobb, ha egyedül kezelik a kapcsolataikat. Összességében a kutatások bebizonyították, hogy a túlzott pszichológiai kontroll tönkreteheti a gyerekek barátságait.
Mit tehetsz? Segíts a fiatalabb gyermekeidnek abban, hogy több barátot találjanak, de próbálj meg kevesebbet és csak akkor beleavatkozni, ha szükséges, miután felnőnek.
6. Tanítsd meg őket arra, hogy először önmagukat szeressék.
A kutatások szerint a gyerekek önbecsülése kulcsszerepet játszik a népszerűségükben. Mitch Prinstein pszichológus szerint meg kell tanulnunk, hogyan reagáljunk az életünkben bekövetkező rossz dolgokra, és ne magunkat okoljuk („megbuktam, mert nem vagyok elég okos”), hanem a helyzetet és a körülményeket („nem volt elég időm felkészülni a vizsgára”).
Mit tehetsz: Tanítsd meg gyermekedet felelősségtudatra, de ne feledd, hogy a negatív eseményekre adott egészséges válaszreakciótól távol állsz, ha mindig magadra vállalod a felelősséget.
7. Erősítse meg a ragaszkodását.
Visszatérve ahhoz az elképzeléshez, hogy a gyerekek a szülők kommunikációjának módját másolják a társaikkal való kommunikációjukban, a kötődési stílus kerül a képbe. A kutatók szerint a szülőknek a biztonságos kötődésre kell törekedniük. Ez azt jelenti, hogy a gyerek elég magabiztosnak érzi magát ahhoz, hogy egyedül fedezze fel a világot, de mindig tudja, hogy a szülei ott vannak mellette.
Mit tehetsz? Nézd meg az alábbiakban a kötődési stílusokat, és győződj meg róla, hogy a tiéd biztonságos.
Bónusz: Ellenőrizd a kötődési stílusod.
- Biztonságos kötődés. Ez a kötődési stílus a tökéletes. A szülők elérhetőek és elfogadóak, meghallgatják gyermekük igényeit, és szükség esetén megvédik őket. Amikor a gyerekek felnőnek, egészséges önbecsüléssel és jó kapcsolatokkal rendelkeznek.
- Szorongó-bizonytalan kötődés. Ez a típus a szülők részéről rendszertelen gondoskodással jár, és ennek következtében a gyermek nem tud teljes mértékben rájuk támaszkodni. Ez a védelem hiánya ahhoz vezet, hogy a gyermek dühös és rászoruló lesz, bizalmi problémák is kialakulhatnak nála.
- Az elkerülő-bizonytalan kötődésre jellemző, hogy a szülő nem vigasztalja a gyermeket, amikor arra szüksége van. Ehelyett a felnőttek figyelmen kívül hagyják gyermekük érzéseit, és megtagadják a segítséget. Ebben az esetben a gyerekek megtanulják elfojtani az érzelmeiket, és csak magukra támaszkodnak, amikor nehézségeik vannak.
- Rendezetlen-bizonytalan kötődés akkor alakulhat ki, ha a szülő nem megfelelően reagál a gyermek szükségleteire, például elutasítja vagy megijeszti ahelyett, hogy segítene. Ezt a viselkedést általában a szülő múltjában lévő, feldolgozatlan trauma okozza. Ha a gyermeknél ilyen típusú kötődés alakul ki, agresszívvá válhat, vagy elutasíthatja a szülőt.
Milyenek voltak a barátságaid gyerekkorodban? Változott valami a kamaszkorodban?
Ezt is nézd meg!
