Az emberiség történetében voltak olyan zseniális nők, akik alapvető szerepet játszottak a tudományban, de kiemelkedő hozzájárulásuk ellenére soha nem kaptak elismerést. Néhányukat beárnyékolták a férfiak az életükben, néhányuknak szándékosan félre kellett állniuk, másokra pedig korai és szerencsétlen halál várt. Közülük csak nagyon keveseknek sikerült elhelyezkedniük a tudományos világban és elismerést kivívniuk.
A tudnivalók összeállított egy listát az emberiség történetének 9 csodálatos nőjéről, akiknek kutatásai és tudományos hozzájárulása jelentős nyomot hagyott a tudomány történetében.
1. Hypatia
A 4. század közepén Alexandria fővárosában született Hypatia filozófusként és matematikusként dolgozott. A tanításnak és az egzakt tudományok tanulmányozásának szentelte magát. Számos hozzájárulása mellett továbbfejlesztette a csillagok helyzetét meghatározó műszerek, az asztrolábiumok tervezését. Bár Hypatiát az első női matematikusként ismerik el, tény, hogy a maga korában tudományos munkásságát egyes csoportok nem fogadták jól, mivel „pogánynak” ítélték. Ezek az alapok ma már bizonytalanok, mivel az egyetlen bizonyíték, amely erre utal, az a tény, hogy Hypatia tanításai Platón, Arisztotelész és Plótinosz műveire összpontosítottak.
Hypatia halála nagyon szerencsétlen volt: 40-50 éves korában meglincselték. Ezt követően azonban Oresztész császári prefektus elítélte a meggyilkolását, és ezután véget értek az alexandriai filozófusok elleni erőszakos cselekmények. Hypatia alakját a tudománynak, a csillagászatnak, a matematikának szentelt nők, valamint az aktivisták és a feministák is elismerték és csodálták.
2. Lise Meitner
Az 1878-ban Bécsben született Lise Meitner fizikus a radioaktivitást vizsgálta. A Kaiser Wilhelm Intézet és a berlini egyetem professzora volt 1926-tól 1933-ig. 1938-ban el kellett hagynia Németországot, mert zsidó volt. A náci kormány nürnbergi törvényei kényszerítették távozásra, majd a stockholmi Manne Siegbahn Intézet kutatóintézetének munkatársa lett. Lise Meitner tagja volt annak a csapatnak, amely felfedezte a maghasadást, azonban csak barátja, Otto Hahn kapta meg az elismerést és a kémiai Nobel-díjat. Bár Meitner felfedezése nagyon fontos volt, érdemeit a tudomány csak sok évvel később vette észre. Ezt követően elismerték és elismerték a nevét, sőt egy aszteroidát (6999) és 2 krátert a Holdon és a Vénuszon is az ő emlékére neveztek el.
3. Ada Lovelace
Ada Lovelace 1815-ben született Londonban, brit matematikus, informatikus, író, Anna Isabella és Lord Byron költő egyetlen lánya. Szülei házassága minden volt, csak nem boldog, így amikor Ada mindössze egy hónapos volt, apja elhagyta a házat, és soha többé nem tért vissza. Ez örökre megpecsételte Ada és édesanyja életét, aki kategorikusan megtiltotta neki, hogy apjához hasonlóan az irodalomnak szentelje magát. Ada azonban inkább tudományos ambíciókkal rendelkezett, és mindig is úgy tűnt, hogy saját édesanyja, aki nagyszerű matematikus volt, nagyobb hatással volt rá.
18 éves korában Ada találkozott Charles Babbage matematikussal, aki arra ösztönözte, hogy csatlakozzon a híres „analitikus gép” csapatához. Ada nemcsak ebben járt sikerrel, hanem azt is megcsinálta, amit ma az első gépi algoritmusként ismernek el. Ezzel hivatalosan ő lett az első számítógépes programozó. Sőt, az Egyesült Államok védelmi minisztériuma által létrehozott jelenlegi programozási nyelvet, az Adát is róla nevezték el.
4. Jocelyn Bell Burnell
Az 1943-ban Belfastban született Jocelyn Bell Burnell asztrofizikus felfedezte az első pulzár rádiójelét, amely egy olyan csillag, amely rövid, rendszeres időközönként nagyon intenzív sugárzást bocsát ki. Jocelyn történetét az elismerés nélküli siker is megpecsételi, hiszen 1974-ben tanára, Antony Hewish kapta meg a fizikai Nobel-díjat, annak ellenére, hogy a felfedezést ő maga tette. Ez a tény nem maradt észrevétlen a tudományos világ számára, hiszen számos kollégája elítélte ezt a díj elleni fellépést. Számára azonban ez nem jelentett rossz hírt – épp ellenkezőleg, egy interjúban azt mondta, hogy ez volt a legjobb dolog, ami történhetett vele, hiszen a Nobel-díjnál sokkal jelentősebb más elismerésekben is részesült. Burnell az Egyesült Királyság és természetesen az asztrofizika egyik legbefolyásosabb tudósa.
5. Marie Curie
1867-ben született Varsóban, neves tudós volt, aki 2 fizikai és kémiai Nobel-díjat kapott. Madame Curie a radioaktivitás úttörője volt, aki felfedezte a radioaktív izotópok és 2 kémiai elem: a polónium és a rádium izolálásának technikáját. Ezekből a felfedezésekből adódóan Madame Curie életét szó szerint a radioaktivitás vette körül. Mindenhová magával vitte a kémiai elemet, nem törődve azzal, hogy a sugárzás milyen mértékű károsodást okozhat. Tudományos munkáját szorosan megosztotta férjével, Pierre Curie-vel, később pedig 2 lánya közül 1 lányával: Irene-Joliot Curie-vel.
Sok évvel a férje, Pierre halála után Marie románcot kezdett a tudóssal, Paul Langevin-nel, ami sokkal több problémát hozott számára, mint amennyit valaha is gondolt volna. Paul nős volt, bár már nem élt együtt a feleségével, ami valóságos botrányt váltott ki. A sajtó Marie Curie-t „a külföldi zsidó hazaárulónak” nevezte. Bár kapcsolata már nem volt házasságon kívüli, a neves tudósnak tisztáznia kellett a nevét egy olyan időszakban, amikor szerelmi élete fontosabbnak tűnt, mint a meglepő második Nobel-díja. Tudós barátai közül sokan mellette álltak, köztük Albert Einstein, aki arra biztatta, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül vegye át a díjat.
6. Rita Levi-Montalcini
Rita Levi-Montalcini 1909-ben született Torinóban, neurológiával foglalkozó tudós volt. Fiziológiai és orvosi Nobel-díjat kapott. Ennek ellenére Rita élete nem volt könnyű. A világháború alatt egyetemi tanulmányokat folytatott, szembenézve a női és zsidó létből fakadó nehézségekkel. Olaszországban Benito Mussolini törvényeket vezetett be a zsidók ellen, ezért Ritának fel kellett hagynia az egyetemi állásával, és a kísérleteit a saját hálószobájába kellett költöztetnie. Ott egy mikroszkóppal és néhány átalakított háztartási eszközzel berendezett laboratóriumot alakított ki.
A terror évei azonban nem maradtak következmények nélkül. 1941-ben Torino városát lebombázták, így Ritának egy vidéki házba kellett költöznie a hegyekbe, ahová minden műszerét magával vitte. A faluba érve nagyon kreatívnak kellett lennie, hogy folytatni tudja a kutatásait; azonban nem maradt ott sokáig. A náci csapatok támadása után pedig délebbre kellett menekülnie. A háború végeztével Rita többéves kutatása a biokémikus Stanley Cohennel együttműködve meghozta az eredményt: sikerült izolálnia az úgynevezett „idegi növekedési faktort”, az idegsejtek túléléséhez nélkülözhetetlen fehérjét. Ez volt az első felfedezés a sejtek közötti kommunikációról.
7. Margarita Salas
Margarita Salas 1938-ban született Spanyolországban. A madridi Complutense Egyetemen szerzett doktori fokozatot kémiából. A biokémia és a molekuláris biológia területén a spanyol kutatások népszerűsítéséért felelt. Margarita munkássága a genetikai információ leolvasásának vizsgálatához való hozzájárulásával tűnt ki. Tanulmánya a Phi29 bakteriális vírusra összpontosít, ami lehetővé tette, hogy jobban megértsük, hogyan viselkedik a DNS, hogyan alakítja át a bakteriális vírus a fehérjéket, és hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz, hogy egy működőképes vírust alkossanak.
Margarita több díjat is kapott, az UNESCO 1999-ben az Európai Kutatók Európai Kutatója címet adományozta neki. A Spanyol Királyi Akadémiákat tömörítő Spanyol Intézet igazgatójává nevezték ki (1995-2003). 2018 decemberében a zaragozai Eliseo Godoy Iskola Margarita Salas nevét vette fel.
8. Irène-Joliot Curie
Irène-Joliot Curie Párizsban született, Marie és Pierre Curie lánya volt. Az első világháború alatt fizikát és kémiát tanult a párizsi egyetemen. Amikor annak vége lett, édesanyja asszisztenseként kezdett dolgozni a Párizsi Rádió Intézetben, amely később Curie Intézet néven vált ismertté. A nukleáris fizika területén végzett kutatásai kiterjedtek az atom szerkezetére, az atommag kivetítésére (ami alapvető fontosságú volt a neutron felfedezéséhez) és a radioaktív elemek mesterséges előállítására.
Curie számára valahogy az, hogy 2 híres, díjnyertes tudós lánya volt, ösztönzőleg hatott a karrierjére. Tény, hogy 1935-ben férjével együtt elnyerte a kémiai Nobel-díjat is. Irene-Joliot Curie leukémiában halt meg, amit a túlzott sugárzásnak való túlzott kitettség okozott.
9. Hedy Lamarr
1914-ben született Bécsben, osztrák származású amerikai filmszínésznő és feltaláló. Hedy története azért különösen érdekes, mert annak ellenére, hogy élete nagy részét a filmszínészetnek szentelte, ő volt a társfeltalálója a kiterjesztett spektrum első változatának, amely lehetővé tette a hosszú távú vezeték nélküli kommunikációt, amelyet ma „Wi-Fi” néven ismerünk. George Antheil zenésszel együtt fejlesztették ki a „frekvenciaugrás” néven ismert titkosítási technikát. Mielőtt azonban ez a felfedezés megtörtént volna, Hedy szörnyű helyzetet élt át. Férje, Friedrich Mandl szigorú ellenőrzés alatt tartotta fogva saját otthonában, és arra kényszerítette, hogy hagyja ott a filmipart.
1937-ben sikerült megszöknie és Párizsba mennie, hogy folytassa művészi pályafutását. Ott találkozott Louis B. Mayerrel, a Metro Goldwyn-Mayer elnökével, akivel szerződést kötött Hollywoodba. 1942-ben Hedy szabadalmaztatta a titkos kommunikációs módszerét, amellyel a szövetséges csapatok torpedók észlelését igyekezett elkerülni. Hedy azzal érvelt, hogy ha az adó és a vevő egyszerre képes frekvenciáról frekvenciára ugrani, akkor bárki, aki megpróbálja megszakítani a jelet, nem tudja, hol van. Sajnos Hedy nem kapta meg a találmányáért járó elismerést.
Ismerte a listán szereplő csodálatos nők valamelyikének történetét?
Ezt is nézd meg!
