Mindannyian azt szeretnénk, ha gyermekeink boldog és sikeres felnőttekké válnának. Ezért olyan nevelési technikákat alkalmazunk, amelyek – hitünk szerint – segítenek elérni ezt a célt. Megtanítjuk gyermekeinket arra, hogy hallgassanak a felnőttekre és koncentráljanak a tanulásra, de az meg sem fordul a fejünkben, hogy ezek a leckék a jövőben több kárt okozhatnak, mint hasznot. Néhány népszerű és széles körben elterjedt elképzelés már nem válik a fiatalabb generációk javára. És mi lesz 10-20 év múlva?
Biztosak vagyunk benne, hogy a modern problémák modern megoldásokat igényelnek. Ezért kiemeltünk néhány elavult elképzelést, amelyeket a szülőknek nem kellene tovább erőltetniük gyermekeikre, elképzeltük, mi történne, ha továbbra is követnénk őket, és előálltunk néhány hasznos tanáccsal.
1. „A gyermekem csak a legjobbat kapja.”
Elkényeztetett gyermeket nevelni könnyű feladat. Dr. Fredric Neuman, a Szorongás- és Fóbiakezelő Központ igazgatója úgy véli, hogy az elkényeztetett gyermek egyik meghatározó jellemzője, hogy nem hajlandó tudomásul venni mások kívánságait: „A gyerek azt akarja, amit ő akar, és akkor, amikor ő akarja”. Amikor a szülők túlságosan elkényeztetik a gyermeket, valójában rossz szolgálatot tesznek neki. Felnőttként az ilyen gyermek a saját ellenségévé válik: a függőség, a felelősségvállalás hiánya és a gyenge szociális készségek, az önzés és az emberek kihasználása a saját hasznukra boldogtalanná teszi ezeket az embereket.
A legjobb megoldás, ha határokat szabunk, meghatározzuk a gyermek feladatait, odafigyelünk a modorára és viselkedésére, és nem engedjük, hogy tiszteletlenséget tanúsítson a szülőkkel vagy más emberekkel szemben. Az is hasznos lesz, ha megtanítjuk a gyereket értékelni a munkát, és megmutatjuk nekik a pénz értékét. A szülők például segíthetnek a gyermeküknek abban, hogy megtalálja első részmunkaidős állását.
2. „Mindig a felnőttekre kell hallgatni.”
A szülők gyakran álmodoznak arról, hogy gyermekeik mindig hallgatnak rájuk. De nem gondolnak arra, hogy az állandó engedelmesség és szabálykövetés szokása káros lehet gyermekeik jövőjére nézve. Laura Markham pszichológus, a Békés szülők, boldog gyerekek című könyv szerzője biztos abban, hogy az engedelmes gyerekekből engedelmes felnőttek lesznek.
Az ilyen felnőtteknek kevesebb esélyük van arra, hogy kiálljanak magukért, és nagyobb valószínűséggel válnak manipulátorok és hűtlen emberek áldozatává. Ők is csak végrehajtják a parancsokat anélkül, hogy kérdéseket tennének fel, és nem vállalnak felelősséget a tetteikért. Ezért fontos, hogy megtanítsuk gyermekünket arra, hogyan mondjon nemet és fejezze ki a véleményét.
3. „Az iskolában ötöst kapni jó, hármast kapni rossz”.
A biztos módja annak, hogy gyermeke egész életében szorongástól szenvedjen, az „kitűnő tanuló szindróma” erőltetése. A legjobb dolog, amit bármelyik szülő tehet a gyermekéért, ha elmagyarázza, hogy a kudarcok semmilyen módon nem befolyásolják a kapcsolatukat, és a gyermeket minden esetben meghallgatják és szeretik.
Egy klinikai pszichológus, Dr. Stephanie O’Leary úgy véli, hogy a kudarc több okból is előnyös lehet a gyerekek számára. Megtanítja a gyerekeket a negatív helyzetek kezelésére, értékes élettapasztalatot nyújt, és segít abban, hogy a jövőben a kudarctól való félelem nélkül találjanak megoldást a nehéz helyzetekre. Valószínűleg innen erednek azok a történetek a sikeres, gyengén teljesítő diákokról és az ötös tanulókról, akik nem állnak készen a való életre. Az előbbiek készen állnak arra, hogy bármilyen nehézségen túllépjenek, és készen állnak a kihívásra. Az utóbbi gyerekek inkább azért nem próbálkoznak, mert félnek a kudarctól.
4. „Ne verekedj és ne üss vissza.”
Az embernek tudnia kell, hogyan álljon ki magáért. Ha a szülők megpróbálják a gyermekük fejébe verni, hogy semmilyen körülmények között nem sérthet meg egy másik embert, a gyermek csak hallgatni fog, és szó nélkül tűri a zaklatókat. A jövőben nem lesznek képesek túlélni a versenykörnyezetben.
Nem lehet azonban kifogás arra tanítani a gyereket, hogy minden olyan személlyel, akivel konfliktusa van, verekedjen. Hogyan kellene tehát kezelniük a zaklatókat? Verekedjenek velük, vagy csak verbálisan álljanak ki magukért? Ezt a kérdést széles körben megvitatták, és a pszichológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermeknek tudnia kell, hogy joga van megvédeni magát. És ha a szülők megtanítják a gyerekeiket arra, hogyan álljanak ki magukért, akkor egy életre szóló ajándékot adnak nekik.
5. „Koncentrálj a tanulásra, a többit majd én megcsinálom helyetted.”
A szülőknek nem szabad azt mondaniuk a gyermekeiknek, hogy egyetlen fő feladatra koncentráljanak, és a többi problémát próbálják megoldani helyettük. Minden embernek ki kell fejlesztenie a multitasking készséget, és képesnek kell lennie arra, hogy életének minden területéért felelősséget vállaljon. Ezek a készségek azonban gyakran tapasztalatokkal járnak, amelyekkel a gyermek nem fog rendelkezni, ha túlzott gondoskodással nevelik.
Még rosszabbá válik a helyzet, ha a szülők megpróbálják megvédeni gyermekeiket minden problémától. Az ilyen gyerekek gyakran gyerekesen és felelőtlenül viselkednek, amikor felnőnek.
6. „Az érettségi után azonnal főiskolára kellene menned.”
Ha a gyermek nem tudja, hogy ki szeretne lenni, nagyobb valószínűséggel választja a szülei által javasolt lehetőséget. Az ilyen választás nagy hiba lehet, és a gyermek megbánja. Ennek elkerülése érdekében a szülőknek nem szabad túl nagy nyomást gyakorolniuk a tinédzserre, és lehetőséget kell adniuk neki, hogy saját maga rendezhesse az életével kapcsolatos terveit.
Éppen ezért sok országban arra bátorítják a tizenéveseket, hogy tartsanak egy „gap year”-t, vagyis egy rövid (körülbelül egyéves) szünetet az iskola befejezése és a főiskola között. Ez alatt az idő alatt a tizenévesek dolgozhatnak, gyakornoki állást találhatnak, vagy elvégezhetnek néhány tanfolyamot, de ami a legfontosabb, nyugodtan gondolkodhatnak a jövőre vonatkozó terveiken.
7. „Csak az egyetemi diplomák számítanak.”
Természetesen a felsőfokú végzettség fontos, amikor olyan munkakörökről beszélünk, mint a repülőgép-tervező vagy az építőmérnök. De ez nem jelenti azt, hogy hatalmas különbség lesz a fizetésekben. Ez függ az országtól, a pontos szakma értékétől a munkaerőpiacon, az egyetem minősítésétől és maguknak a hallgatóknak a képességeitől. Míg például az orvosok az Egyesült Államokban a legmagasabb jövedelemmel rendelkező állások listájának élére kerültek, más országokban egészen más lehet a helyzet.
Az is furcsa tendencia, amikor a magas fizetéssel rendelkező iparágakban (mint például a szépségipar, az IT és a filmgyártás) a főiskolai diploma kevésbé fontos, mint az, hogy az illető milyen készségekkel és tapasztalattal rendelkezik. Ezért van olyan sok sikeres üzletember, szépségipari szakember és művész, akinek nincs főiskolai diplomája.
8. „A részmunkaidős munka elvonja a gyerek figyelmét az iskolától. Jobb, ha a tanulásra koncentrál.”
Bár nem szükséges kitüntetéssel végezni, egy részmunkaidős állás megszerzése értékes tapasztalatokkal, társadalmi kapcsolatokkal járhat, és talán még egy gyermek jövőjét is meghatározhatja. Ha a fiatalok korán elkezdenek dolgozni, megtanulják, hogyan kell betartani a határidőket, hogyan kell tennivalólistákat készíteni, és hogyan kapjanak visszajelzést a felettesüktől. Manapság a munkáltatók megértik a részmunkaidős munka értékét, így jól mutat az önéletrajzban, és segít a friss diplomásnak kitűnni a többi jelentkező közül.
A szakértők úgy vélik, hogy a jelenlegi iskolások 65%-a olyan területeken fog dolgozni, amelyek ma még nem léteznek. Ezért nem csak a speciális tudás számít, hanem a kommunikációs készség, a kritikus gondolkodás és az önállóság is.
9. „Majd mások döntenek helyettünk.”
Néhányan szeretnek várni, amíg valaki más dönt helyettük. És arra tanítják a gyerekeiket, hogy ne tűnjenek ki, ne beszéljenek túl sokat, és ne tegyék mások dolgát. De mit okozhat ez? Az ilyen gyerekek nagyobb valószínűséggel közömbösen nőnek fel, és nem lesznek képesek kifejezni vagy kiállni az érdekeikért. És nem csak egy különálló egyénről van szó, hanem az egészséges altruizmusról is, amikor az emberek nem érzik magukat közömbösnek a közös problémák iránt.
A „semmi közöm hozzá” álláspont senkinek sem jön jól. Sokkal jobb, ha a gyereket megtanítjuk a világ árnyoldalaira, a politikai és társadalmi rendszerekre, a környezetre és a természet szépségére. Minél több ihletett, szenvedélyes és tudatos embert nevelünk, annál több tudományos áttörést, társadalmi projektet és ökológiai kezdeményezést fogunk látni. Így a világ jobb hellyé válik.
Milyen közhelyek és káros elképzelések nincsenek ezen a listán?
Forrás: brightside.me
Ezt is nézd meg!
