Ezért beszélnek a fogorvosok a páciensekhez, ha közben a kezük a beteg szájában van

A fogorvosi székben ülni a legfélelmetesebb dolognak tűnhet, kiráz tőle a hideg és olyan, akár egy rémálom. De megfordult már a fejetekben, hogy miért olyan beszédesek a fogorvosok, miközben a kezükkel mélyen a szátokban matatnak?

A szád sarkába mélyedő kezekkel éppen a bölcsességfogad felé közelít, és közben megkérdezi „Készen állsz az ünnepekre?”. Mármint kedves, hogy ilyen figyelmes orvos, de te éppen a túléléssel vagy elfoglalva. Egy reddit felhasználó feltette a nagy kérdést az oldalon: „Miért beszélnek a fogorvosok a páciensekhez, ha közben a kezük a betegek szájában van?” A kérdésen felbuzdulva több fogorvos is választ adott.

1. Azért beszélünk, hogy elvonjuk a figyelmeteket arról, milyen kiszolgáltatott és sebezhető helyzetben is vagyok. Én általában eldöntendő kérdéseket teszek fel, amire igennel vagy nemmel lehet válaszolni.

2. Mindig azt veszem észre, hogy a páciens nagyon koncentrál arra, ami a szájában történik és így nem tud ellazulni, ezért beszélek hozzá és kérdezgetem. Általában hagyok időt neki a válaszra és utána folytatom a folyamatot, így könnyebben elterelem a figyelmét.

3. A gyermekfogorvosom mindig vicceket mesélt nekem. Betette a nyál elszívót a számba majd mondott egy viccet, elkezdtem nevetni és felsértettem a szám. Micsoda pszichopata!

4. Az én fogorvosom mindig igen/nem kérdéseket tesz fel. A nevetése pedig a legjobb és leghangosabb, amit valaha hallottam, könnyen kizökkenti az embert a frusztrációjából. Már akkor hallom, hogy nevet, mikor még csak a váróban ülök, már ettől sokkal jobban érzem magam.

5. Nem fogorvos vagyok, de a terepen dolgozom én is. És képzeljétek, mi teljesen jól megértjük a ti hmmmm skmmmmmm lmmmmm válaszaitokat. Élvezte a golfozást a sivatagban, hölgyem?

6. Általában azért csinálom, hogy eltereljem a beteg figyelmét. Mormognak valamit, majd összezavarodnak a saját válaszuk hallatára és addig sem arra figyelnek, ami a szájukban történik. Ez megkönnyíti az itt töltött időt és talán úgy emlékeznek vissza rám, mint „aki sokat beszél”, nem pedig úgy, mint „aki bántotta őket”.

Tiril Willumsen, a Oslo Egyetem professzora megmagyarázta „Ha a fóbia nagyon erőteljes, akkor nem kívánnak foglalkozni a fogaikkal, még a fogmosás is rendkívül kellemetlen lehet számukra”. Az ördögi kör akkor lép életbe, amikor az emberek, akiknek fáj a foguk, még megmosni se hajlandóak azt. Ha a fogorvostól való félelem felülkerekedik az emberen, akkor fóbiáról beszélünk, mégpedig odontofóbiáról. Ebben az esetben érdemes lehet olyan szakemberekhez fordulni, akik segítenek a mentális egészség helyreállításában.

Mi a véleményed?