Na, emberek, szedjünk össze pár tényt, hogy legyen egy kis fogalmunk az Antarktiszról.
- Az Antarktiszra nem utazhatnak be hétköznapi emberek. Csak katonák és különlegesen kiválasztott tudósok tehetik be oda a lábukat.
- A nemzetközi Antarktisz-egyezmény szerint tilos a hajóknak a 60. szélességi foktól délre hajózniuk. Ha ezt a szabályt az északi féltekére vetítenénk, az kb. olyan lenne, mintha Stockholmtól északra tilos lenne letelepedni és hajózni!
- Az összes antarktiszi „túra” annyiból áll, hogy nyáron elviszik a turistákat a csücsökre, erre az Antarktiszi-félsziget nevű kis nyúlványra, aztán vissza is hozzák őket. Nyáron az Antarktisz partjai felolvadnak, ezért senki nem szeli át az Antarktiszt keresztben, és senki nem hajózik körülötte.
- Az Antarktisz az egyetlen kontinens, amelynek átlagos magassága 4000 méter. Ez a magasság felkészülés nélkül hegyibetegséget okoz. „A kapitány ‘igen magas jeget’ figyelt meg, ‘és ez olyan messzire terjedt, ameddig csak a szem ellátott’”. Ha feltételezzük, hogy az Antarktisz egy a Földet körülölelő jégfal, akkor az Antarktisz falai egy csésze falaira hasonlítanának.
- A légnyomás is nagyon alacsony, mint 4500 méteres magasságban. Ez hipoxiát, oxigénhiányt, gyengeséget és állandó fáradtságot, álmatlanságot okoz. Az első 3 napban mindenki nagyon szenved. A kontinentális Antarktiszhoz pedig soha nem lehet teljesen alkalmazkodni.
Az Antarktisz állomásainak térképe.
- Ezek általános tények, amelyek már önmagukban is aggodalomra adhatnak okot, de íme, mit tudunk még hozzátenni: A legtöbb tudós nem él az állomásokon, csak nyáron, decemberben és januárban viszik őket oda, aztán vissza is szállítják.
- Az állomásokon csak bizonyos „műszaki szakemberek” élnek állandóan. Összesen 50 állomás van az Antarktiszon, de ezek túlnyomó többsége szintén bezár télire, és csak pár hónapig működik egy évben.
- Csak 4 állomás működik folyamatosan (Vosztok, Amundsen-Scott, Concordia, Dome Fuji). Télen a Vosztok állomáson legfeljebb 12 ember tartózkodik. Vagyis ez nagyon kevés ember, ha érted, mire célzunk.
- Tudjuk, hogy nem léteznek teljes méretű fényképek az Antarktiszról – egyszerűen nincsenek, amit találsz, az mind számítógépes rekonstrukció. A műholdak egyszerűen nem repülnek át az Antarktisz felett, senki nem indított műholdakat az északi és déli sarkon keresztül, soha.
- Láttunk egy interjút, ahol egy tudós azt meséli, hogy a -30 fok nyáron az Antarktiszon egészen kellemes a száraz levegő miatt, és állítólag ingben és zakóban megy ki az utcára -30 fokban anélkül, hogy különösebb kellemetlenséget érezne.
- Érdekes tény: Ha valaha kiderül, hogy az Antarktiszon nincs sarki nappal – és a nap mégis lenyugszik a horizont mögött nyáron – az lesz a fő bizonyíték arra, hogy hazudnak nekünk a Föld alakjáról.
- A lapos Föld modellben a sarki nappal, amikor a nap 24 órán át az Antarktisz felett van, lehetetlen. Ha egyszer az Antarktiszon találod magad, és azt látod, hogy decemberben a nap eltűnik a horizont mögött (márpedig nem szabadna, mert sarki nappal van), akkor ülj le a földre és sírj, mert a konteósoknak igazuk volt.
- Valószínűleg hallottál már az Antarktiszon átívelő utazásokról, de a valóságban nem tudjuk, hogy valóban megtörténtek-e. Nemrég például Valdisz Pels utazott oda egy forgatócsoporttal. De ki ő? Egy színész.
- Nyáron turisták ezrei érkeznek az Antarktiszra, egész kisvárosok épülnek. Nekünk van egy külön kérdésünk: mit keresnek ott mindannyian, és mit csinálnak egyáltalán? A többségük a tudósok életkörülményeit biztosítja. És mit csinálnak a tudósok? Havat és jeget tanulmányoznak, mert más nincs is ott. De ugyanígy lehetne akkor havat és jeget tanulmányozni valahol Szibériában, Jakutszkban, vagy legalább az Északi-sarkon, ami sokkal közelebb van… A tudósok tevékenysége tehát nem igazán világos.
- Apropó, az új Vosztok állomás magánpénzből épül, a külföldieknek is vannak magánállomásaik. Ez végképp zavaros.
- Az Antarktiszra tilos bármilyen fegyvert bevinni, kivéve a jelzőpisztolyokat és a késeket. Tilos a békés célú atomhasználat. Tilos állatokat és növényeket bevinni. Valaki nagyon megbízhatóan őrzi a „senki földjét”, az Antarktiszt.
- Különösen érdekes, hogy ha néhány ország kilép az Antarktisz-egyezményből, és el akarja foglalni a kontinenst, a többi országnak ellen kell állnia. Egyébként csak a Weddell-tengerben kétszer annyi olaj van, mint Szaúd-Arábiában, furcsa, hogy ez senkit sem érdekel.
- Azt mondják, hogy az Antarktisz a senki földje, és nem tartozik senkihez. De ez nem igazán helytálló, hiszen valaki nem engedi be a hajókat a 60. szélességi fokon túlra. Az Antarktisz körül tehát sok a rejtély és a megválaszolatlan kérdés.
Forrás: liked.hu
