Rovátkák, számok és lyukak: 12 titok, amit nem tudtál a mérőszalagokról

Egy mérőszalag látszólag egyszerű: kihúzzuk, lemérjük vele a kívánt távolságot, majd összecsukjuk, és elrakjuk. A mérőszalagok viszont ennél jóval sokoldalúbbak, és sok olyan apró titkot őriznek, melyek általában rejtve vannak a hétköznapi felhasználók elől – elsősorban azért, mert ezeket a profi szakembereknek készítették a gyártók.

Most úgy döntöttünk, hogy utánajárunk ezeknek a titkoknak, és bemutatjuk, hogy milyen rejtett tulajdonságokkal rendelkeznek a sokak által egyszerűnek és primitívnek gondolt mérőszalagok.

1. Az első titok a mérőszalagok elején található lyuk.

Látszólag teljesen haszontalanok, pedig jó okkal készültek. Sok olyan helyzet adódik például, amikor egyedül kell lemérnünk olyan nagy távolságokat, ahol sehová sem tudjuk beakasztani a mérőszalag végét. Az ilyen helyzetekre találták ki ezt a lyukat, melybe egy apró szegélyszöget, kárpitszöget vagy gombostűt beleszúrva megtartja magát a szalag, amíg mi kihúzzuk, és lemérjük a kívánt távolságot.

Hasonló elv mentén egyébként tökéletes kört is rajzolhatunk a beszúrt szög köré úgy, hogy a kívánt távolsághoz helyezve a ceruzát egyszerűen körbeforgatjuk a szög körül.

2. Rovátkák.

Ezekre azért van szükség, ha semmi sincs kéznél, amivel esetleg megjelölhetnénk a kívánt méretet. Ilyenkor a puszta erőnk marad csak, a rovátkák segítségével ugyanis jól látható jelet karcolhatunk a kimért felületre.

3. Ovális lyuk a szalag elején.

Ez azért van kialakítva, hogy mérés közben a szalag végét könnyedén bele tudjuk akasztani a szög, csavar stb. fejébe. A csavar fején körbeforgatva egy ceruza segítségével ezzel is tökéletes kört rajzolhatunk a kívánt távolságban.

4. A mélyedés.

Ezt azért alakítják ki, hogy a szalag felemelése nélkül is tökéletes jelölést hagyhassunk a kívánt pontban.

5. Titkos jelzések.

Sok mérőszalagon különféle pontokat vagy négyzeteket helyeznek el a gyártók, melyek általában az adott országban elfogadott szabványok szerint vannak elhelyezve, legtöbbször 30, 40 és 60 centiméteres távolságban, és ciklusosan ismétlődnek. Ez a profi szakemberek kényelme érdekében lett létrehozva.

6. Mozgó akasztófej.

Sokan hibának tartják a mérőszalagok végén található mozgó fejet, pedig szó sincs ilyenről. Szándékosan mozognak, méghozzá azért, hogy így kompenzálják a fej vastagságából adódó méreteltérést annak tükrében, hogy valaminek támasztva, vagy a mérőfejet felakasztva mérünk le valamit.

7. Számológép nélküli osztás.

A mérőszalagok segítségével egy tetszőleges számot nagyon könnyen oszthatunk a felére, tulajdonképpen milliméteres pontossággal anélkül, hogy számológépet használnánk. Egyszerűen húzzuk ki a szalagot a kívánt távolságra, például 116 centiméterre, majd a szalag végét hajtsuk rá erre a számra, és nézzük meg, hogy a félbehajtott szalag szélén milyen szám található – jelen esetben 58 centiméter.

8. Kivonás.

Hasonlóan könnyen lehet kivonni egy mérőszalag segítségével. Ha például a fal teljes hossza 2 méter 11 centiméter, az elosztódoboz jelölése pedig 1 méter 38 cm-re van az éltől, és nekünk ki kell derítenünk, hogy mennyi hely van a másik oldalon, akkor a következőt tehetjük: húzzuk ki a szalagot 2 méter 11 cm-re, majd hajtsuk félbe. Rögzítsük a mérőszalag elejét a 2 méter 11 centiméteren, majd a félbehajtott szalagon keressük meg, hogy milyen szám van az 1 méter 38 centiméterrel szemben. Ez a szám lesz a maradék távolság – jelen esetben 73 centiméter.

9. A mérőszalag dobozán látható szám.

Ez a mérőszalag dobozának méretét jelzi. Praktikus lehet, ha valami olyan távolságot kell lemérnünk, ahol a dobozt nem tudjuk átemelni az útba kerülő akadályon. Egyszerűen hozzá kell adni a doboz távolságát a lemért távolsághoz, és megkapjuk a tökéletesen lemért távolságot, valahogy így:

10. Egyenlő részekre osztás.

Ha egyenlő részekre kell osztani egy felületet – például a 17 centimétert 4 részre, akkor a mérőszalagot a részeket jelölő szám első közös többszöröséig, jelen esetben a 20-ig kell kihúzni, majd átlósan ráhelyezni a felületre, és 5, 10, 15 és 20 centiméteren megjelölni azt – így végeredményként tökéletesen egyenlő 4 részre osztjuk a 17 centiméter széles anyagot.

11. Derékszög.

Annak ellenőrzése végett, hogy valóban derékszögű-e a kívánt szög, elég csak egy mérőszalag. Mint tudjuk a derékszögű háromszög átfogójának négyzete megegyezik a két befogó négyzetének összegével, tehát, ha az egyik befogó 3 méter, a másik befogó 4 méter, és a befogó 5 méter, akkor mindenféle szögmérő nélkül is biztosak lehetünk benne, hogy derékszögű az adott szög.

12. Oldalsó akasztó.

A mérőszalag szélénél szélesebb akasztók nagyon kényelmesek, hiszen a mérőszalag így oldalra fektetve is használható, oldalról pedig sok esetben sokkal kényelmesebben le tudjuk olvasni a rajta látható jelölést.

Forrás: liked.hu

Mi a véleményed?