Tudtad-e, hogy a női petesejt választja ki a hímivarsejtet és nem fordítva?

A női petesejt találkozik a hímivarsejttel, megtörténik a megtermékenyítés és megszületik a kisbaba. Ilyen egyszerű lenne? Nem egészen! Scott Gilbert, a Suortmore Főiskola biológusa egy egészen újfajta elmélettel állt elő. A professzor megállapította, hogy a megtermékenyítésért nem a hímivarsejtek közül elsőnek a petesejthez érő szerencsés versenyző a felelős, hanem az, akit a petesejt kiválaszt. Ennek tükrében pedig a megtermékenyítés folyamata sokkal inkább egyfajta romantikus filmbe illő hódítás, mintsem a hímivarsejtek közötti verseny – ahogy azt korábban gondoltuk.

A népszerű elmélet: a hímivarsejtek versengése.

Bárki, aki kisbabát szeretne, úgy véli, hogy a milliónyi hímivarsejt versenyzik egymással, és amelyik legelsőnek ér a petesejthez, az indíthatja majd el a megtermékenyülés folyamatát. Amikor X az X-szel találkozik kislány, amikor pedig X az Y-nal, akkor kisfiú születik. Scott F. Gilbert professzor szerint ideje örökre elfelejtenünk ezt az elméletet.

A petesejt ugyanis nem alárendelt, sokkal inkább domináns szerepet tölt be a megtermékenyítés során.

A tudós és kutató, Dr. Joseph H. Nadeau szerint a petesejt nem alázatos és engedelmes, hanem sokkal inkább kulcsfontosságú, domináns szereplő a reprodukciós folyamatban. A népszerű elmélettel ellentétben a hímivarsejtek valójában nem egymással versenyeznek, sokkal inkább a petesejt kegyeit próbálják elnyerni.

Ahogy azt a Pacific Northwest Research Institute professzora magyarázza, a petesejt dönti el, hogy szimpatikus-e neki egy hímivarsejt vagy sem.

Hogyan sérül ezzel Mendel-törvénye?

Mendel-törvényei magában foglalják a szegregáció törvényét. Ez a szabály kimondja, hogy minden szülő 2 példányt hordoz magában minden egyes génből. A következő lépés a „véletlenszerű megtermékenyítés”, melynek során ezek a gének „véletlenszerűen” osztódnak el az ivarsejtek között, és végül minden ivarsejt csak egy példányt hordoz majd ezekből a génekből. A közelmúltban végzett tanulmányok azonban teljesen elvetették ezt az elméletet.

Dr. Nadeau két külön kísérletet is végzett a témában. Azt szerette volna elérni, hogy az utódokban az előre meghatározott, kiszámítható arányú géneket hozza létre (Mendel törvényei alapján), ám ezt nem sikerült elérnie.

A kísérlet eredményeképpen tehát egyértelműen világossá vált, hogy a megtermékenyítés folyamata mégsem olyan „véletlen”, ahogy azt korábban gondoltuk, hanem a petesejt nagy valószínűséggel valamilyen úton-módon képes válogatni – és válogat is – az egészséges és kevésbé egészséges hímivarsejtek között.

Mit jelent ez?

Dr. Nadeau úgy véli, hogy kétféle magyarázat lehet az általa felfedezett jelenségre.

  • Előfordulhat, hogy a B vitaminok játszanak szerepet a folyamatban. Ezekről ugyanis már bebizonyosodott, hogy részt vesznek az ivarsejtek közti kommunikációban. Nadeau szerint a jelzések minősége például szolgálhat alapul arra, hogy egy petesejt és egy spermium mennyire vonzódik egymáshoz.
  • A másik magyarázat szerint a hímivarsejtek már jelen vannak a női szaporodási traktusban és fejjel a petesejt felé várnak. Lehetséges, hogy a petesejt ekkor még az utolsó utáni pillanatban befolyásolja a sejtosztódást, hogy a gének jól passzoljanak a hímivarsejtek génjeihez.

Bárhogy is, a jelenség mögött álló folyamat pontos magyarázatára még egy ideig egészen biztosan várnunk kell…

Forrás: liked.hu

Mi a véleményed?